Hónapok óta érő reflexió egy bizonyos Rose nevű blogger oldalára, verseire. Abszolút ajánlom bárkinek. :) ( Csillagrózsák )
Tele van utalásokkal meg minden, szóval nem árt ismerni az eredeti verseket. ;)
I.
Mi lánc fűz
ennyire hozzá téged?
ennyire hozzá téged?
Milyen tűz
okozza olykor véged?
Mi gond űz
jeges fejszét lóbálva?
Megőrülsz
újra, mindig Rá várva!
II.
Kocsmazaj és sör,
Kocsmazaj és sör,
tábortüzes kör,
szívmeleg pulcsi,
sosem lesz uncsi.
Álom. Valami
betonorigami,
Te velem játszol,
boldognak látszol,
majd strandon vagyunk,
sárnyomot hagyunk,
csillag és rágó,
- szívembe vágó -
elvette eszünk,
S mi lángost eszünk.
úristen, te biztos nem vagy normális. Nagyon nem. De, de, de nagyon-nagyon köszönöm, teljesen meghatódtam, annyira jó :') Látod, írni se bírok rendesen. Csak..tejóég. A világom, a hülye kis metaforáim és szójátékaim, meg minden *-* wáááá!^^
VálaszTörlésHaha, örülök, ha tetszik. :))) Igazából nagyrészt a te érdemed... Elvégre, ahogy írtad is: ez a te világod, hülye kis metaforáid és szójátékaid, meg minden. ;)
Törlés