Ma magyar OKTV volt, és nem egészen másfél óra alatt beírtam, amit tudtam, de egy perccel sem adhattam be hamarabb a lapot, minthogy lejárt volna az időkorlát (3 óra), mert a felkészítő tanár elevenen megnyúzott volna - tavaly volt egy merész csaj, aki 'csak' két órát és negyven percet ült rajta, aztán kiment a teremből. Csak annyit láttunk, mikor kijöttünk húsz perc múlva, hogy a tanárnő még mindig szidja, szapulja, ő pedig sír egy padon. Pedig 95%-osra írta meg. - Tehát volt további bő másfél órám. Szerencsére jó előre elkértem BB pulcsiját. Eredetileg az illata miatt, idegnyugtatónak. :) És ekkor jobb híján nekiálltam verset írni.A pulcsi ihlette, és sok magányos éj.
6os szótagszám, keresztrím (kivéve a keretet)
Otthon illatú
sárga pulcsid
nagy, puha gombócban
fejem alá gyűröm;
keserű kíngócban
hiányodat tűröm.
Emészt a távolság,
bár nemsoká látlak,
örökkévalóság,
míg karomba zárlak.
Agyam most előhív
sok édes emléket,
s vérzik a fájó szív,
mert nem lát még véget,
mikor is megölelsz,
nevetünk szabadon,
karomban honra lelsz,
és én visszaadom
Otthon illatú
sárga pulcsid.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése